A második világháború után bontakozott ki az abszurd irodalom, amely teljesen új szemléletű drámát és színházat hoz létre. A lét teljes értelmetlenségét, céltalanságát, a tétlen szereplők vegetatív szintű létét, a kommunikáció kérdésességét, a nyelv lefokozódását, a cselekmény hiányát a második világháborúban megtapasztalt borzalmak ihlették. Nincsen igazából kommunikáció, nincsen igazából karakter, nincsen igazából cselekmény sem az abszurd drámában, szorongás és bizonytalanság van.
Kezdetben csak az irodalmi elit által ismert és elismert Samuel Beckett első színpadi műve a Godot-ra várva című drámát az abszurd dráma alapművének lehet nevezni. Az emberi lét egyetlen tartalmaként a "lassú felbomlást, a vánszorgást a vég felé" mutatja fel. Beckett hősei elidegenedett világban élnek, nem képesek lemondani a jelentésről, létezésük értelmét keresik, makacsul igyekeznek kitartani a legvégső időkig.
Samuel Beckett színművei
Akkor (1974, 1989)
Eleutheria (1995, 1997)
Godot-ra várva (1952, 1965)
Játék (1963, 1970)
A játszma vége/Végjáték (1957, 1969)
Jövés-menés (1966, 1970)
Katasztrófa (1982, 1985)
Lélegzet (1969, 1970)
Léptek (1976, 1990)
Mit hol (1983, 1990)
Nem én (1973, 1983)
Némajáték I. (1957, 1988)
Némajáték II. (1959, 1988)
Ó, azok a szép napok! (1961, 1970)
Ohio rögtönzés (1981, 193)
Színműtöredék I. (1974, 1994)
Színműtöredék II. (1977, 1998)
Az utolsó tekercs (1959, 1962)
Peter Brook
Peter Brook 1925-ben született, a kortárs színházművészet egyik legnagyobb alakja, angol színházi és filmrendező. Már gyermekkorában rajongott a filmekért és a színházért. Oxforban lett egyetemista, ahol amatőr társulattal Doktor Faustus című művét vitte színre, amit a következő évben Londonban is megrendezett. 1947 és 1950 között a Covent Gardenben volt produkciós rendező.
"Egy ember mozdulatlanul áll a színpadon, és magára vonja a figyelmünket. A másiknak nem sikerül ugyanez. Nekem csak ez a különbség számít. Mi ez a különbség? Mit jelent kémiailag, pszichikailag, fizikailag? A sztár kézjegyét? Egyéniséget? Nem. Ez így túl egyszerű lenne. Nem ez a válasz. Nem tudom, mi a válasz. De azt tudom, hogy itt, az előbbi kérdésre adott válaszban találhatjuk meg egész művészetünk kiindulópontját."
Töredékek
2009-ben Budapesten látni lehetett Peter Brook Töredékek című rendezését, amely Samel Beckett rövid színműveiből készített. Az előadás megtekinthető online.
A párizsi Théâtre des Bouffes du Nord 2015-ben készített felvételt Peter Brook Fragments (Töredékek) című rendezéséből, mely Samuel Beckett négy rövidebb színművének (Altatódal, Színműtöredék I, Némajáték II, Jövés-menés), és egy költeményének (Sem egyik, sem másik) felhasználásával készült. Az eredetileg 2006-ban színre állított produkció a világ számos pontján megfordult (így 2009-ben a Trafóban is játszották), míg végül a rendező saját színházában filmre rögzítették. A szerepeket Jos Houben, Kathryn Hunter és Marcello Magni játsszák, az előadás angol nyelven, német felirattal tekinthető meg.