Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő műfordító vígjátékát tűzte műsorára a The Art művészeti ügynökség. Április 28-án, 19:00 órai kezdettel mutatják be a Komámasszony, hol a stukker? című előadást, a Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola aulájában, Komáromban.
A budapesti József Attila színház művészeti vezetője, Hargitai Iván rendezte az előadást, amely a The Art művészeti ügynökség és a Pozsonyi Színművészeti Egyetem közös produkciója. Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész az előadás producere, Schlár Gréta pedig asszisztense.
Öt fiatal férfi, aki öt különböző helyről érkezett, öt különböző társadalmi réteget képviselnek, képtelenek kitörni a szobából, mert a hatalom, a stukker kísértésének képtelenek ellenállni... Lesz valaki, aki képes lesz átlépni a saját árnyékán? Igazi kelet-európai komédia: nevezünk is, vicsorgunk is, ellenállhatatlan sodrás ez, kilencven percben.
Görgey Gábor a Görgey család leszármazottjaként született 1929-ben. 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, 1950-ben a színházi élet közelébe került, a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben kitelepítették, majd 1954-ben térhetett vissza Budapestre. 1959-ben lett a Magyar Nemzet munkatársa, ahol 1994-ig dolgozott, közben a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője, a Madách Színházban is több alkalommal rendezett előadást.
Alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A Magyar Írószövetség elnökségének tagjaként is tevékenykedett, 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetője is volt 1994 és 1996 között. 2002-ben felkérték a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett.
Első verseskötete Füst és fény címmel 1956-ban jelent meg. Második Délkör címmel 1963-ban. Nagy sikerrel szerepelt a magyar színházi életben első drámája a Komámasszony, hol a stukker? amit, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutattak.
Görgey Gábor darabja olyan fiktív történet, parabola mely az emberben eredendően benne levő hatalom akarásáról szól. Csapdahelyzet, mert fontosabb az uralkodás (az élet minden területének irányítása: az életfilozófiánk meghatározása), mint a szabadság. A szabadság azaz a külvilág önálló, független emberkénti megélése. Közösségben (társadalomban) tud az ember csak létezni, de ott az egyenlők közt az első akar lenni, kiválasztottként és nem átlagos kisemberként akar élni, nem olyan szerencsétlenkét, akit ide-oda sodor a politika vihara, a társadalmi küzdelmek. Az önzés, az uralomvágy a színdarabban stockholm-szindrómát teremt:
jobb bezárva élni uralkodva, mint kint a szabadban élni a kiszámíthatatlan életet. Öt fiatalemberrel nyilván egészen különös áthallásai vannak a műnek. Fájóbb, hogy a fiatalokban is ott dúl (dúlhat) ugyanolyan uralomvágy, mint a már érett férfiakban. Az öt társadalmi szegmenst (bűnöző, paraszt, városi kisember, értelmiségi, nagypolgár vagy arisztokrata) képviselő szereplőket nem öltöztetem a rájuk jellemző ruhába, mert túl karikatúraszerű lenne az értelmezés – fejti ki Hargitai Iván rendező.
Görgey Gábor komédiájának szereplői:
Tóth Károly (Cuki, az alvilágból),
Béhr Márton (A Méltóságos),
Melecsky Kristóf (K. Müller),
Béhr László (Kiss, az intelektüel),
Szebellai Dániel (Márton, a vidéki).
