KÉP:
Készítette: Alex Barrow - originally posted to Flickr as Magyar Színház, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8167320
1837. augusztus 22-én nyílt meg a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán a Pesti Magyar Színház. Pest Vármegyétől az állam tulajdonába került és Nemzeti Színházra változott 1840. augusztus 8-án és bemutatta Erkel Ferenc operáját. 1880-ban az opera ágazat külön épületbe az Operaházba költözött.
1908-től a Blaha Lujza téren működő Népszínház épületében játszott, majd a Nemzeti tulajdonába került az épület. 1964-ben lebontották, a társulat a Hevesi Sándor téri épületbe költözött. Az 1964-1966 évben az épületet átépítették Azbej Sándor tervei szerint, ekkor nyerte el a mai arculatát. Az épület nagy átalakításon ment keresztül, a régi színházból sok helyen csak a tartófalak maradtak meg. Az új épület két szinttel magasabb lett, jóval nagyobb alapterületűvé vált. A színpadot is megnövelték és impozáns előcsarnokot alakítottak ki.
2000. szeptember 1-jén az Új Nemzeti Színház építésekor az intézmény a Magyar Színház, vagy Pesti Magyar Színház néven működött tovább, az alapító okirat módosításával. 2000-től a Pesti Magyar Színház játszik a sokat megélt falak között, amelynek társulata változatlanul a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző művészekből áll. A színház igazgató-főrendezője egy évtizeden át Iglódi István volt, rendezői ezen időszak alatt: Csiszár Imre, Vidnyánszky Attila, Pinczés István, Guelmino Sándor, vendégrendezői: Berényi Gábor, Bruck János, Czeizel Gábor, Szergej Maszlobojcsikov, Vándorfi László voltak. 2010-től újabb korszak kezdődött a társulat életében. A színház igazgatója Őze Áron, művészeti igazgatója Guelmino Sándor,a menedzserigazgató Sipos Imre lett. A teátrum vezetését 2015. január 1-jével Zalán János vette át.
“Decemberben merült fel a terv, miszerint a Fővárosi Önkormányzat 2022 elején számos olyan épületre terjesztené ki a védettséget, amik fennmaradása annak ellenére sem tűnik biztosítottnak, hogy építészeti értékeiket a szakma nem kérdőjelezi meg” – írja a lap.
