„Egy férfi, aki már régóta nem látta K. urat, így üdvözölte:
Maga semmit nem változott! – Ó – mondta K. úr, és elsápadt.”
Az állandó változásra és változtatásra utal a Stúdió K elnevezés, a folyamatos képzésre, kreativitásra, a közösségben kísérletező, kapcsolat építő, konfliktusokat kereső, kíváncsian kutató műhelyre. A Stúdió K első nemzedéke előadásaival bejárta a világot, jelentős életművet hozott létre, a második és harmadik nemzedék színészei közül többen meghatározó személyei a kortárs kultúrának.
A Stúdió K 2006-ban felépítette új színházát a Ráday utca közepén, ahol a kortárs magyar szerzők mellett Shakespeare, Mrożek, G.B. Shaw, Schnitzler darabok saját korára és társulatára adaptált változatait játssza. Befogadó színházként is működik. A műhelymunka során új műfajokkal, új alkotói módszerekkel kísérletezik. Évente 160-170 előadást tartanak, amelynek több mint a fele gyermekeknek szánt programok.
Április 27-én 19:30 kor jubileumi rendezvénysorozat negyedik alkalmával Garai Judit, Hegymegi Máté, Szenteczki Zita, Závada Péter és Darida Veronika beszélgetnek a Stúdió K legújabb generációjáról.
Független, elismert alkotók, túl első jelentős sikereiken, de még közel az induláshoz. Akárcsak Stúdió „K”-ás „elődeikre”, rájuk is jellemző a társadalmi érzékenység és a progresszió, ám egy annyira más politikai és művészeti környezetben szocializálódtak, hogy talán már ezek a kifejezések sem ugyanazt jelentik a számukra.
Létezik-e mégis bármiféle folytonosság a Stúdió „K” félévszázados, folyamatos megújulási kísérleteiben? És ha igen, ez hogyan jelenik meg az új generáció munkáiban? Egyáltalán érdemes-e színházcsináló-generációkról beszélnünk vagy csupán művészi szempontoktól függetlenül csoportosítunk alkotókat korosztályok szerint?
A résztvevők: Garai Judit dramaturg, Hegymegi Máté és Szenteczki Zita rendezők, valamint Závada Péter költő, drámaíró. A beszélgetést Darida Veronika esztéta, az ELTE BTK habilitált egyetemi docense vezeti.
Az eseményre itt lehet regisztrálni
