(a kép illusztráció)
"A Táp Színház a nemzeti identitást erősítő, Magyarország történeti és kulturális értékeit, hagyományait bemutató, ezekre reflektáló, az egyetemes értékek létrehozását és megőrzését, illetve ezek hazai és határontúli terjesztését, valamint a jövő nemzedékek kulturális nevelését célul kitűző kultúrateremtő és kultúraközvetítő előadó-művészeti szervezet. Kiemelt feladatának tartja a nemzeti kultúra egészének minőségi fejlesztését, és tevékenységét ezen vállalás maradéktalan teljesítésének rendeli alá. Működésével és előadásaival segít a nemzetstratégiai kultúrpolitikai célok megértésében és irányt mutat a művészeti szférának a hazai és a globális trendekhez való igazodás elősegítésére."
Vajdai Vilmos 1994-ben a Tilos az Á-ban alkotta meg Tilos az Á Performance elképzelést, amely a későbbi TÁP Színház alapgondolata lett. Április 9-én a Stúdió K Színház ad otthont a TÁP Színház következő premierjének, itt mutatja be a független színház Vid napja című előadását.
1389. június 28-án zajlott rigómezei csatán csaptak össze a szerb erők az Oszmán Birodalom hadaival. Rigómező az ellenállás, a szabadság és a hazaszeretet jelképévé vált.
Jugoszlávia, 1991: új arénát nyit a történelem. Ebben a küzdelemben nincs semmi heroikus, csak menekülés, elfojtás és árulás. Mészárlásba belekényszerített emberek, hirtelen felnőtt gyerekek, csatatérré vált otthonok. A szétszakadó országban még a győztesek is áldozatok, hiszen a jövő értelmét veszti, ha halállal kívánják megváltani. Az állampolgárok itt csak torzók maradhatnak. Torzók, akik lábjegyzeteket írnak az elhazudott valósághoz. Ugyanúgy széthullnak, mint az őket körülvevő világ: a barátságok és a családok felbomlanak, a mesterséges identitás ráég a bőrre, a félelem megeszi a lelket. Ez már nem csupán a szétszakadt Jugoszlávia, hanem a jelenünk, amivel éppúgy képtelenek vagyunk szembenézni, mint a múlt gondosan takargatott bűneivel. És amíg ezt nem vesszük észre, addig szemlesütve bukdácsolhatunk át újra meg újra a saját magunk teremtette kataklizmákon
Az előadásban Homonnai Katalin, Nagy-Bakonyi Boglárka, Nyakó Júlia, Pásztor Dániel, Sipos György és Takács Géza keltik életre a történet szereplőit. A szövegkönyvet Dézsi Fruzsina írta, a zenét Vörös Ákos és az Arif Erdem Ocak szerezte, a darabot Varga Bence rendezi.